Buenos Aires (eredeti nevén Ciudad de la Santísima Trinidad y Puerto de Santa María de los Buenos Aires, A Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője) Argentina fővárosa, egyben legnagyobb városa és kikötője, valamint Latin-Amerika egyik legnagyobb városa. A 19. századi polgárháborúkat követően a város elszakadt Buenos Aires tartománytól és nagyvárossá nőtte ki magát beolvasztva Belgrano és Flores városokat. Az argentinok szövetségi fővárosként is nevezik megkülönböztetésül az azonos nevű tartománytól. Az 1994. évi alkotmányban Ciudad Autónoma de Buenos Aires néven hivatalosan is autonóm városi rangot kapott.

Fekvése

Buenos Aires Argentina északkeleti részén, a Rio de la Plata déli partján az uruguayi partokkal szemben fekszik.

Népessége

Buenos Aires lakóit hazájukban csak "porteños"nak (kikötőieknek) nevezik arra utalva, hogy a város kikötője milyen jelentős volt az ország történelme és fejlődése során. A népesség főként spanyol és olasz származású argentin, ezen belül különösen a galiciaiak, az asztúriaiak és a baszkok, illetve olasz részről a calabriaiak, a ligúriaiak és a nápolyiak képviselnek nagy többséget. Jelentős kisebbséget alkotnak még az arabok, a zsidók, az örmények, az angolok, az írek, a kínaiak, a japánok és a koreaiak. Ugyancsak sokan vannak a szomszédos Boliviából és Paraguayból érkezett spanyol nyelvű emigránsok. A vallás tekintetében a római katolikusok elsöprő többségben vannak. Kívülük számottevő vallások még a muzulmán, a zsidó és az evangélikus. A 2001-es népszámlálás szerint a város népessége 2. 776. 138, míg a külvárosokkal együtt 12.4 millió lakosa van.

Gazdaság

Buenos Aires Argentina gazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális központja. Kikötője egyike a világ legforgalmasabb kikötőinek. Az ország nagy hajózható folyói észak- északnyugati irányban kötik össze a fővárost az ország vidéki területeivel, valamint Braziliával, Uruguayal és Paraguayal. A főváros földrajzi helyzetéből adódóan központja a kontinens hatalmas délkeleti területei felé irányuló forgalomnak is. A fővárostól nyugatra elterülő Pampa Húmeda Argentina legtermékenyebb mezőgazdasági területe. Jelentős a hús, a tej, a gabona, a dohány és a gyapjútermelés amely fontos alapanyagát adja a főváros gazdasági termelésének és feldolgozóiparának. Jelentős iparágek még az autógyártás, az olajtermelés, a fémipar, a gépipar, a szövetgyártás, a vegyiipar, a ruhaipar és az italgyártás.

Közlekedés

Az 'el subte' a déli félteke legrégibb földalattija, mely egyben Latin-Amerika legrégibb földalattija is 1913-ban nyílt meg Buenos Airesben. Hálózata a folyamatos fejlesztések során 2011-re a tervek szerint eléri a 89 kilométert. Buenos Aires az ország vasúthálózatának is fő csomópontja. A vasút főként az ingázók körében népszerű, de néhány vonal gyakran bűncselekmények színhelye.

Buenos Aires méreteihez képest viszonylag kevéssé zsúfolt város. Az első autópályák az 1970-es évek végén nyíltak meg lehetővé téve a gyors közlekedést a belváros irányába. Ez megnövelte a gépkocsiforgalmat a belvárosban, melynek üzleti negyedében (durván egy négyzetkilométernyi terület) napközben korlátozták a magán gépjárműforgalmat.

A város lakóinak többsége a tömegközlekedést használja. Jellegzetes tömegközlekedési eszköz a collectivo, mely nem más mint teherautó alvázra szerelt 21-27 személyes kisbusz.

Buenos Aires nemzetközi repülőtere a Ministro Pistarini repülőtér az Ezeiza városrészben található és gyakran egyszerűen csak Ezeizának hívják. A város másik repülőtere a Jorge Newbery főként a belföldi forgalmat bonyolítja le.

Híres emberek

Buenos Aires számos neves argentin író, mint Jorge Luis Borges, Adolfo Bioy Casares, Ernesto Sábato éd Victoria Ocampo otthona. Julio Cortázar Brüsszelben született ugyan, de hosszú ideig élt a városban, mielőtt Franciaországba távozott.

Számos neves művész, mint René Goscinny, Marcel Duchamp, Witold Gombrowicz, Jerry Masucci is a városban alkotott, az üzletemberek közül a leghíresebbek John S. Reed és Aristoteles Onassis.

A spanyol polgárháború alatt is számos neves személyiségnek nyújtott menedéket a város, mint például a filozófus José Ortega y Gasset.

Kultúra

Buenos Aires egyeteme Dél-Amerika egyik legnagyobb oktatási intézménye a világ minden részéről fogad diákokat. Az egyetem eddig öt Nobel-díjast adott a tudománynak.

Sport

Az argentin emberek fő szórakozása a labdarúgás. A város több első osztályú csapattal is rendelkezik. Közülük is kiemelkedik a két ősi rivális a Boca Juniors és a River Plate. Jelentős egyesületek még a Club Atlético Independiente, a San Lorenzo de Almagro és a Vélez Sársfield.

Buenos Aires egyik szegény külvárosi negyedében született minden idők egyik legnagyobb futballistája Diego Armando Maradona, aki az Argentinos Juniors csapatában kezdte pályafutását, majd a Boca Juniorsba igazolt és ott lett világsztár.

Buenos Aires többször is jelentkezett a Nyári Olimpiai Játékok megrendezésére, de mind 1956-ban, mind 1968-ban, mind 2004-ben alulmaradt riválisaival szemben.

Buenos Aires volt az első Pánamerikai Játékok házigazdája 1951-ben, 1950-ben és 1990-ben kosárlabda világbajnokságot, 1978-ban Labdarúgó Világbajnokságot rendezett. Az utóbbi az ország történetének egyik legnagyobb eseménye volt, mert a világkupát a hazai vállogatott nyerte a döntőben 3:1-re verve a holland vállogatottat.

1953 és 1998 között város versenypályája huszonegy alkalommal volt színhelye Forma 1-es világbajnoki futamnak.

Argentinában nagy hagyománya van a lovassortnak. A Hipódromo Argentino de Palermo a színhelye a lóversenyeknek, míg a közeli Campo Argentino de Polon rendezik a lovaspóló és a patomérkőzéseket. Utóbbi egy lóhátról játszott kosárlabda változat, az egyik legnépszerűbb nemzeti sport az országban. Népszerű sportok még a kosárlabda, a rugby, a tenisz és a gyeplabda.

 Néhány kép: